+36 30 940 8622 
temto@temto.hu
KÉRJE AJÁNLATUNKAT
SPÓROLJON PÉNZT
AKCIÓS AJÁNLATOK
ÜGYFÉLSZOLGÁLATÜtős ajánlatok!
Lexikon
Környezeti osztályok
(MSZ 4798-1:2004 szerint, mely az európai betonszabvány MSZ EN 206-1 (2002) magyar nemzeti alkalmazási dokumentuma)
A betonok környezeti osztályokba való sorolása, illetve az egyes környezeti osztályokhoz megállapított feltételek azon megfontolásból kerültek meghatározásra, hogy a betonok, beton szerkezetek tartósága 50 évig biztosított legyen. A használati élettartam alatt ? üzemszer? használat mellett ? a beton akkor lesz tartós, ha a környezeti hatásokat jelent?s károsodás nélkül viseli.
A környezeti osztályok feltételei a megkövetelt legkisebb nyomószilárdsági osztály, a megkövetelt legkisebb cementtartalom, a megengedett legnagyobb víz-cement tényez?, és a tests?r?ségen keresztül kifejezésre kerül? megengedett legnagyobb leveg?tartalom.
A különböz? kitettségek szerinti osztályba sorolás, illetve jelölés a következ?: karbonátosodás XC, klorid hatás XC, fagyás XF, kémiai korrózió XK, víznyomás XV, kopás XK. A környezeti osztályok utáni szám gyakorlatilag ezen hatások mértékét jelzi. Ha a betont többféle környezeti hatás éri, akkor a környezeti osztályok kombinációit kell alkalmazni.
Betonminőség
C16-32 KK
ahol a C-16: a beton nyomószilárdsága (N / mm2),
a 32: az alkalmazott adalékanyag (pld. sóder) maximális szemcsemérete
KK: konzisztencia, vagy más néven állag, képlékenység
- C-4
- C-6
- C-8
- C-10
- C-12
- C-16
- C-20
- C-25
- C-30
Vasbeton
A vasbeton betonból és a betonba ágyazott acélbetétekből álló építőanyag. A beton és a vasbeton a világon a legelterjedtebb építőanyag, mivel kivitelezése viszonylag egyszerű és a készítéséhez felhasznált anyagok olcsóak, valamint a vasbeton szerkezetek alig igényelnek karbantartást.
Tulajdonságai
A vasbetonban általában a nyomófeszültséget a beton veszi fel, ugyanis a beton a nyomásnak jól ellenáll. A beton húzószilárdsága viszont kicsi, így a szerkezetek azon részeibe, ahol húzófeszültség ébred, acélbetéteket helyeznek. Méretezése a homogén anyagokhoz képest más, mivel a szerkezetben több fajta anyag van jelen.
A terhelt vasbeton tartónál a beton már kis teher hatására meg fog repedni, a további húzóerőt az acélbetét veszi fel, a nyomóerőt pedig a beton be nem repedt része. A teherbírás kimerülését a beton összemorzsolódása vagy az acél elszakadása jelenti.
Előnyei
- Viszonylag alacsony építési költségek
- A vasbeton szerkezetek különleges tűz elleni védelem nélkül is állékonyabbak más szerkezetekkel szemben
- Lényegesen merevebbek, mint például a fa- vagy az acélszerkezetek
- Alacsony fenntartási költségek, viszont bizonyos környezeti hatásokkal, például sózással szemben védeni kell
- Az alapanyagok sok helyen hozzáférhetőek, egyszerűen szállíthatóak
- A vasbeton szerkezetek szinte tetszőleges alakban elkészíthetőek
Hátrányai
- Az alacsony húzószilárdság miatt a vasbeton szerkezetek hajlamosak a repedésre
- A helyszínen készített vasbeton szerkezetek betonozása előtt zsaluzatot kell készíteni
- Az acélhoz képest a beton szilárdsága jóval kisebb, viszont térfogatsúlya nagyobb
- A vasbeton szerkezeteket utólag átalakítani legtöbbször igen körülményes
Forrás: Wikipedia - vasbeton
Beton
A beton kötőanyagból (cementből) és adalékanyagokból (homokos kavicsból) álló, a hidratáció hatására megszilárduló anyag. Az alkotóelemek még kiegészülhetnek különböző funkciójú adalékanyagokkal. Az alkotórészek elnevezése még római korból származik - latinul: caementum ? durva kőtörmelék, concretus (beton) ? összekevert, összenőtt.
Gyakori kérdés:
Miért kell a frissen kötött betont vízzel öntözni?
Mert ha túl gyorsan szárad ki, akkor megrepedezik.
Beton adalék
A beton cement, víz, adalékanyagok és szükség esetén adalékszer keverékéből álló mesterséges építőanyag. A beton egyik alkotóeleme, összetételének nagyobb része. Jellemzően különböző szemcseméretű kavics, homok vagy homokos kavics, betonőrlemény, bazalt. Adalékszerek szinte bármilyen betonhoz alkalmazhatók, használatukkal könnyebbé válik a leterítés, pumpálás, eldolgozás, akár fagypont közelében is bedolgozhatóvá válik az anyag. Alkalmazásuk által optimális megjelenés érhető el, a legmagasabb szintű minőségi elvárások kielégítésével.
A beton fő tömegét az adalékanyag adja. Ennek következtében ? érthető módon ? az adalékanyag tulajdonságai döntően befolyásolják a kész beton tulajdonságait.
A leggyakrabban használt betonféleségek adalékanyaga a természetes homok és kavics, valamint egyes esetekben a zúzott kő. Különleges szerkezetek gyártásához kisebb fajsúlyú, úgynevezett könnyűbetonokat használnak. E betonoknak adalékanyagai lehetnek a tufák vagy a hulladékként keletkezett salakok, esetleg e célra gyártott pernyekavics, duzzasztott agyagkavics. Hőszigetelő könnyűbetonok gyakori adalékanyaga a perlit. Atomerőművek, sugárzásnak kitett épületek betonja a sugárzást elnyelő, nagy sűrűségű adalékanyagokkal készül. A nehézbetonok adalékaként magas fém- és víztartalmú anyagok jöhetnek szóba.A hőmérséklet hatását adalékanyagokkal kompenzálni lehet, így akár fagypont alatti hőmérsékleten is végezhető betonozás. Ezek az adalékszerek alacsony hőmérsékleten végzett betonozásnál a friss betonba keverve fagyásgátló, kissé képlékenyítő hatásúak. Figyelni kell az adalék összetételére, mert egyes szilárdulás-gyorsító és fagyásgátló adalékszerek klorid tartalmúak, emiatt vasalt betonhoz nem alkalmazhatók.
+36 30 248 3243
temto@temto.hu
Törökbálint,2045.Őrház u.22.