Szelektív hulladékgyűjtés

A teljes szabályozás elolvasható a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium oldalán

PAPÍR

Ez a konténer újságok, folyóiratok, füzetek, könyvek, hullámpapír, csomagolópapír, kartondoboz gyűjtésére való. Tejes és gyümölcsitalos (kombinált) dobozokat minden esetben mossuk ki és tapossuk laposra! Majd a papír vagy a műanyag konténerbe helyezzük el, attól függően, hogy hogyan jelzik.

Kérjük higiéniás okokból ne dobjuk bele az élelmiszer- maradványokat és egyéb szennyeződéseket tartalmazó (pl. olaj, zsír, oldószer) papírokat, használt papír zsebkendőt, szalvétákat stb.

A feldolgozás legfontosabb feltétele, hogy a papír ne legyen szennyezett, zsíros! Fordítsunk figyelmet arra is, hogy nem kerülhet a papírgyűjtő konténerbe pl. műanyag, vagyis:

• füzetborító, műanyag mappa, nejlon fólia (vigyázzunk, a hentesáru csomagolásához sokhelyütt használnak papír-műanyag összetételű fóliát);
• műanyag kötözőzsinór;
• ragasztószalag (pl. dobozok lezárásához használt). Éppen ezért az összegyűjtött újságpapírt ne műanyagzacskóban tároljuk, és ne műanyagzsineggel kötözzük össze. A legjobb, ha összekötözés nélkül egy papírzacskóba rakjuk.

ÜVEG

Fehér üveg
A tiszta, kiöblített italos és egyéb, a háztartásban már feleslegessé vált színezetlen üvegeket - konzerves, parfümös stb. - dobhatjuk ide.

Ne dobjunk bele színes üveget (pl. zöld, barna üveget), tükröt, ablaküveget, villanykörtét, szemüveget, nagyítót, drótszövetes üveget, kerámiát, porcelánt, neoncsövet!

Színes üveg
Dobhatunk bele színes (zöld, barna, sárga) italos, parfümös, konzerves üveget.

Ne dobjunk bele színezetlen, azaz fehér üveget, drótszövetes üveget, katedrálüveget, kerámiát, porcelánt.

Az üvegekről távolítsuk el a fém kupakokat!

MŰANYAG

Üdítős, ásványvizes PET-palackokat, kiöblített háztartási flakonokat és azok lecsavart kupakjait (samponos, habfürdős stb.) háztartásban előforduló tiszta fóliát (szatyrok, tasakok, csomagoló fóliák stb.) dobhatunk bele. Tejes és gyümölcsitalos (kombinált) dobozokat minden esetben mossuk ki és tapossuk laposra! Majd a papír vagy a műanyag konténerbe helyezzük el, attól függően, hogy hogyan jelzik.

Ne dobjunk bele zsíros, olajos, háztartási vegyi anyaggal szennyezett (nem kimosott) flakont. Tejes, joghurtos poharat, margarinos dobozt, élelmiszer-maradványt tartalmazó műanyagot, hungarocellt, CD-lemezt, magnó- és videokazettát, egyéb műanyagnak ítélt hulladékot (pl. nejlonharisnya), mert hasznosításuk jelenleg nem megoldott!

Véletlenül sem kerülhet a műanyag közé:

• üvegpalack (sajnos sokan összekeverik a kétféle palackot);
• papírcímke;
• ételmaradék.

FÉMEK

A fémek talán a legkevésbé érzékenyek a különféle szennyeződésekre. Nagyon fontos volna ezek szelektív gyűjtésének elterjedése, mert a gazdaságba történő visszaáramoltatásuk igen jelentős energiamegtakarítást eredményez.

Ez az edény a fém csomagolódobozok (üdítős, sörös, konzerves stb.) és a háztartási kis fémhulladékok (pl. evőeszközök stb.) gyűjtésére szolgál.

A konzerves, kutya- illetve macska-eledeles dobozokat csak kimosva szabad beledobni!

Mész

A mész lehet égetett mész (kalcium-oxid, CaO), vagy oltott mész (kalcium-hidroxid, Ca(OH)₂).

A kalcium-oxid (CaO), (más néven égetett mész, vagy E529) egy széles körben használt szervetlen vegyület, melyet kalcium és oxigén alkot. Fehér színű, korrozív, lúgos kémhatású kristályos port alkot. A kereskedelemben kapható kalcium-oxid általában más vegyületeket (magnézium-oxidot, szilícium-dioxidot, kis részben alumínium-oxidot és vas-oxidot) is tartalmazhat. 

A kalcium-oxidot általában mészkő hevítésével (mészégetés) állítják elő, ugyanis hő hatására a kalcium-karbonát (CaCO₃) kalcium-oxidra (CaO), és szén-dioxidra (CO₂) bomlik. A folyamat 825 °C fölött megy végbe.^[1]

CaCO₃ ? CaO + CO₂

A folyamat reverzibilis. A lehűlést követően a kalcium-oxid azonnal elkezdni megkötni a levegőben található szén-dioxidot, és idővel a kalcium-oxid kalcium-karbonáttá alakul vissza. A mészégetés az első, ember által felfedezett kémiai reakciók egyike, már az őskorban is ismerték ezt az eljárást.

Élelmiszerek esetén általában savanyúságot szabályozó anyagként alkalmazzák E529 néven. Felhasználják még cukorgyártás során (szennyeződések eltávolítására), pékárukban (stabilizálószerként), valamint állati belek (hurkához, kolbászhoz) tisztítása, és kezelése során. Előfordulhat kakaóban, bélbe töltött húskészítményekben, valamint pékárukban. Napi maximum beviteli mennyisége nincs meghatározva. Élelmiszerek esetén mellékhatása nem ismert.

A kalcium-hidroxid (más néven oltott mész, vagy E526) egy szervetlen vegyület, melynek képlete Ca(OH)₂. Színtelen kristályok, vagy fehér por formájában fordul elő. A kalcium-oxidból, víz hozzáadásával állítják elő. A folyamatot a mész oltásának is nevezik. Vízben oldott kalcium-klorid, és nátrium-hidroxid segítségével is előállítható. 512 °C-on elbomlik.^[2] Vízben oldva erősen bázikus kémhatású. Az oldaton szén-dioxidot átvezetve tejfehér szuszpenzió képződik, azaz a kalcium-hidroxid a szén-dioxiddal reagálva kalcium-karbonáttá alakul. A VIII. Magyar Gyógyszerkönyvben Calcii hydroxidum néven hivatalos.

Erősen lúgos kémhatása miatt széles körben alkalmazzák:

Építkezésből megmaradt...

Építkezésből megmaradt építési anyagok a weboldal apróhirdetései között találhatók. Tégla, faanyag, cserép, betoncserép, raklap stb...

Ha Önnek van megmaradt építőanyaga, vagy építkezésből maradt anyagot keres, használja az ingyenes apróhirdetés rovatunkat!

Égetett mész

A mész lehet égetett mész (kalcium-oxid, CaO), vagy oltott mész (kalcium-hidroxid, Ca(OH)₂).

A kalcium-oxid (CaO), (más néven égetett mész, vagy E529) egy széles körben használt szervetlen vegyület, melyet kalcium és oxigén alkot. Fehér szín?, korrozív, lúgos kémhatású kristályos port alkot. A kereskedelemben kapható kalcium-oxid általában más vegyületeket (magnézium-oxidot, szilícium-dioxidot, kis részben alumínium-oxidot és vas-oxidot) is tartalmazhat.

A kalcium-oxidot általában mészk? hevítésével (mészégetés) állítják el?, ugyanis h? hatására a kalcium-karbonát (CaCO₃) kalcium-oxidra (CaO), és szén-dioxidra (CO₂) bomlik. A folyamat 825 °C fölött megy végbe.^[1]

CaCO₃ ? CaO + CO₂

A folyamat reverzibilis. A leh?lést követ?en a kalcium-oxid azonnal elkezdni megkötni a leveg?ben található szén-dioxidot, és id?vel a kalcium-oxid kalcium-karbonáttá alakul vissza. A mészégetés az els?, ember által felfedezett kémiai reakciók egyike, már az ?skorban is ismerték ezt az eljárást.

Élelmiszerek esetén általában savanyúságot szabályozó anyagként alkalmazzák E529 néven. Felhasználják még cukorgyártás során (szennyez?dések eltávolítására), pékárukban (stabilizálószerként), valamint állati belek (hurkához, kolbászhoz) tisztítása, és kezelése során. El?fordulhat kakaóban, bélbe töltött húskészítményekben, valamint pékárukban. Napi maximum beviteli mennyisége nincs meghatározva. Élelmiszerek esetén mellékhatása nem ismert.

A kalcium-hidroxid (más néven oltott mész, vagy E526) egy szervetlen vegyület, melynek képlete Ca(OH)₂. Színtelen kristályok, vagy fehér por formájában fordul el?. A kalcium-oxidból, víz hozzáadásával állítják el?. A folyamatot a mész oltásának is nevezik. Vízben oldott kalcium-klorid, és nátrium-hidroxid segítségével is el?állítható. 512 °C-on elbomlik.^[2] Vízben oldva er?sen bázikus kémhatású. Az oldaton szén-dioxidot átvezetve tejfehér szuszpenzió képz?dik, azaz a kalcium-hidroxid a szén-dioxiddal reagálva kalcium-karbonáttá alakul. A VIII. Magyar Gyógyszerkönyvben Calcii hydroxidum néven hivatalos.

Er?sen lúgos kémhatása miatt széles körben alkalmazzák: