Betonpadló szintbe hozása

Amikor PVC-padlót vagy parkettát fektet le, igen fontos, hogy a felület, amelyen dolgozik, vízszintes legyen. Fapadló szintbe hozása A nagyon kopott padlódeszkákat 2,4x1,2 m-es farostlemezek­kel fedje be. El?ször azonban állapítsa meg, hogy a deszkák szilárdan állnak-e a helyü­kön, és ha nem, szegezze oda ?ket. A kiálló peremeket gyalulja vagy csiszolóvászonnal simítsa le.

Két nappal a lefektetést megel?z?en a le­mezek durva oldalát nedvesítse meg, majd egy sima felületen fektesse ?ket háttal egymásra, abban a helyiségben, ahol hasz­nálni fogja.

A lemezeket az ábra szerint sima oldaluk­kal lefelé, egymáshoz képest lépcs?zetesen eltolva fektesse le. Közben 30 cm-énként rög­zítse ?ket a helyükre ragasztóval, majd fa­rostszegecsekkel véglegesen szegezze ?ket a deszkákhoz. Az els? szeget a lemez egyik oldalának a közepén verje be, a másodikat és harmadikat az els?t?l kb. 15 cm-re ugyan­azon az oldalon, jobbra és balra. A negyedi­ket 15 cm-re a lemez közepe felé, az ötödiket és hatodikat a második, illet?leg a harmadik mellett, a hetediket megint a közép felé, és így tovább.

Betonpadló szintbe hozása Seperje fel a padlót, és mossa fel er?s súrolószerrel. A re­pedéseket és lyukakat töltse ki habarccsal, amihez az el?írás szerint keverjen PVA-ra-gasztót.

A szintez?anyagot keverje ki a gyártó használati utasításának megfelel?en, majd az ábra szerinti módon terítse szét a padlón. Ügyeljen arra, hogy megfelel? legyen az anyag s?r?sége, mert minél folyékonyabb, annál könnyebben terül. Várjon egy órát, hogy megkössön, és 8-10 órát, miel?tt bármilyen padlóborítást helyezne rá.

otthonipraktikak.hu

Beton fúrása

A kereskedelemben kapható barkács- és ipari kategóriájú fúrógépek nagy része egyben ütvefúró is, elvben tehát beton falazat fúrására is alkalmas.  A kereskedelemben kapható barkács- és ipari kategóriájú fúrógépek nagy része egyben ütvefúró is, elvben tehát beton falazat fúrására is alkalmas. Mégis a különböző gépfajták között jelentős a különbség e tekintetben, így nem árt áttekintenünk, hogy mely gépek alkalmasak igazán a betonfúrásra.

Betonfalazat fúrásához általában tompa, de igen kemény élű fúrófejet használunk. A fa és fém fúrásához való, élezett edzett-acél fúrófejek szóba sem jöhetnek, mert élük pillanatok alatt használhatatlanul elkopna a beton anyagban. E feladatra elsősorban a különböző keményfém-lapkás fúrófejek alkalmasak, amelyeknek rendszerint nincs éle. Ebből következően sima fúrással inkább csak haszontalanul forogna és melegedne a fúrófej beton anyagban. Hatékony betonfúrás csak úgy valósulhat meg, ha a fúrófej egyben kalapáló mozgást is végez.
A klasszikus ütvefúró gépeknél ezt az ütő mozgást egy ún. körmöstárcsás ütőmű hozza létre. Minél nagyobb fordulatszámon pörög a gép, annál nagyobb az ütésszám és ezzel az ütési energia is; a felső fordulatszám tartományokban már hatékony fúróteljesítményt érhetünk el ezekkel a gépekkel. Különösen akkor, ha megfelelően robusztus, nagy teljesítményű ütvefúróval van dolgunk, amit jó minőségű anyagokból készítettek el.
Az ütvefúrók azonban sohasem lesznek a betonfúrás ideális eszközei. A hatékony fúráshoz szükséges magas fordulatszám nagyon felmelegíti a fúróhegyet, ha nem vigyázunk, pillanatok alatt kiolvad a keményfém lapka, és a fúrószárat el is dobhatjuk. Az ütvefúró gépnek sem ideális üzemmód a betonfúrás. A jó minőségűek viszonylag soká bírják ezt a használatot, és egy háztartásban adódó betonfúrás feladatainak általában hosszabb ideig is megfelelnek. Az olcsó, gyenge minőségű gépek néhány betonfúrási feladat alatt már megadják magukat; körmöstárcsájuk elkopik, és már csak a hanghatás marad meg, a fúrási teljesítmény közelít a nullához.
Ha jó minőségű ütvefúró géppel rendelkezünk, akkor azt alkalomszerűen használhatjuk betonfúrásra is, de csak megfontoltan. Tartsunk hozzá teljes, jó minőségű fúrószár készletet, és mindig több lépcsőben fúrjunk. 4-5 mm-es átmérővel kezdjünk, és fokozatosan bővítsük fel a furatot a szükséges 8-10, esetleg 12 mm-es átmérőig. A fúrást gyakran szakítsuk meg, és hagyjuk a fúrószárat hűlni. Egyik átmérőt se akarjuk egy lépésben kifúrni, de különösen a nagyobbakat ne, mert amikor a fúróhegy füstölni kezd, akkora már rendszerint tönkre is tettük. Ha betonkavicsban, vagy betonvasban elakad a fúró (pörög-pörög, de nem halad előre) akkor ne erőltessük tovább, mert csak megolvad a fúróhegy. A kavicsot megpróbálhatjuk pontozóval-kalapáccsal összetörni, és utána folytatható a fúrás, betonvasnál pedig jó minőségű HSS fúrófejnek van némi esélye, de érdemesebb inkább új furatot kezdeni, kicsit arrébb.
A betonfúrás igazi eszköze a pneumatikus fúrókalapács. Ma már mindenféle minőségben és árkategóriában kaphatók, és előzetesen annyit rögtön mondhatunk róluk, hogy egy közepes minőségű, olcsó fúrókalapács is alkalmasabb a betonfúrásra, mint egy kiváló minőségű ütvefúró. Mégpedig azért, mert a tokmány- és ezzel a fúrószár ütő mozgását ezeknél egy pneumatikus ütőmű állítja elő. Ez kis fordulatszámon is nagy ütési energiát jelent, tehát nagy fúrási teljesítményt. Ráadásként a kis fordulatszám (5-600/perc) miatt a fúróhegy nem forrósodik fel túlságosan, a keményfém lapka nem olvad ki, élettartama sokszorosa lesz. A fúrókalapácsoknál a fúrószár befogása is eltérő a normál tokmányétól. A különbség lényege nem is annyira a gyors befogás és fúrószár-csere lehetősége, hanem az, hogy az ütőműnek nem kell az egész tokmányt mozgatnia, csak a fúrószár végét "kalapálja". Így a teljes ütési energia a fúrószáron hasznosul.
A fúrókalapácsot is ajánlatos úgy használnunk, hogy kis fúróátmérővel (5-6 mm) előfúrjuk a lyukat, aztán 2 mm-enként növelve elérjük a szükséges átmérőt. Ez a módszer meghosszabbítja fúróink élettartamát. Abban is hasonlatosság van az ütvefúrókkal, hogy a betonvassal és a nagyobb kavics darabokkal bizony a fúrókalapácsnak is meggyűlik a baja. A kavicsot előbb utóbb a nagy ütési energia összetöri, de a betonvas tönkreteszi a fúróhegyet. Ha nincs módunk egy új furattal elkerülni a vasat, akkor HSS edzett-acél fúróval kell keresztüljutnunk rajta - természetesen kikapcsolt ütőművel.
Kisebb furatátmérőkhöz (10-12 mm-ig) tulajdonképpen nincs szükség nagy teljesítményű fúrógépekre. 6-800 W elektromos teljesítménnyel kiválóan tudunk dolgozni, a gép ütési energiája megfelelő lesz. A nagyobb átmérők már inkább az ipari kategóriában adódnak, és ott a gépek teljesítménye is nő. Míg a fúrókalapács használata általában csak igen kellemetlen hanghatásokkal és rezgésekkel jár (emiatt mindig legyünk tekintettel a lakóház többi lakójára is, mert a zaj az egész házban zavaró lesz), addig a nagy átmérőknél már akár komoly repedések is keletkezhetnek az épületen. E mellet a munka nagy porral, piszokkal is jár.
Nagy furatátmérőknél ma már inkább a rezgésmentes technológiákat érdemes használni. A gyémántszerszámos technológia a legfejlettebb módja a beton- és vasbeton szerkezetek megmunkálásának. A fúrást ebben az esetben egy speciális, gyémántszemcsés szerszámmal végzik, ütés nélkül. A gyémántszemcsés szerszámok a szerkezetekben található vasalást is elforgácsolják, a vágási, fúrási munkák után utólagos javításra, korrekcióra nincs szükség. A porképződés minimális, nincsenek káros rezgések, zavaró hanghatások.
8 mm fölött szinte bármilyen átmérővel készíthető furat beton, vasbeton vagy egyéb szilárd anyagba, falba, födémbe, felületre merőlegesen vagy bármilyen szög alatt. Jól alkalmazható több méter vastagságú szerkezetek (hídfők, gépalapok stb.) átfúrásakor is. Ennek a technológiának vannak barkács kategóriájú eszközei is - maga a gyémántszemcsés csőfúró és elegendően nagy teljesítményű, alacsony fordulatszámú fúrókalapács is rendelkezésre áll. (Természetesen az ütőművet ki kell kapcsolnunk használatakor.) Mégis jellemzően ez már professzionális kategória, kisebb-nagyobb vállalkozások sora foglalkozik gyémántvágási technológiával. Konyhai szagelszívó, szellőztető rendszer, mobilklíma kivezetését érdemes a profi eszközzel rendelkező szakemberre bízni, és megfelelő garanciával elvégeztetni. Az ügyesebb kezűek bérelhetnek is ilyen gépet; mindenképpen érdemesebb, mint barkács eszközökkel bajlódni.

Forrás: Ezermester internetes weboldala

Belső felületek festése

Néhány jó tanács, hogy hogyan fessük ki a lakásunkat.

Amennyire lehet távolítson el mindent a szobából, ahol festeni kíván. Vigye ki a bútorokat, szedje le a függönyöket, függönykarnisokat, csavarja fel a sz?nyeget. Szerelje le a lámpatartókat és a polcokat, és minden egyéb leszedhet? tárgyat. Ha bármi a szobá­ban marad, húzza középre és takarja le por­véd? huzattal.

Fedje be a padlót régi újságokkal, kivéve, ahol h?légfúvóval szedi le a festéket.

A fest?szerszámokon kívül szüksége lesz még festékleszed? felszerelésre, különféle festékekre, rongyra, fed?papírra, fatömít? anyagokra és gipszre, simítókésre vagy haj­lékony pengéj? késre, hajlékony reszel?re, véd?szemüvegre, állólétrára és egy egyszer? állványra (mondjuk két kis létra és egy desz­ka), hogy a feje legalább 7-8 cm közel kerül­jön a plafonhoz.

Mennyezet A mennyezettel kezdje, csak az­tán szedje le - ha van - a tapétát a falakról.

Ha a plafon jó állapotban van, mossa le alaposan mosószappannal, aztán öblítse jól le. A lemosás különösen a konyhában szük­séges, ahol a f?zés miatt zsírosak a falak.

Száradás után fesse újra a mennyezetet. A fényforrással párhuzamos sávokban dol­gozzon, és kezdje a fényhez közel es? ré­szen. Inkább két vékony, mint egy vastag réteget vigyen fel - különösen, ha rücskös a mennyezet felülete.

Ha tapétás a mennyezet, szedje le a papírt és tapétázza újra.

Falak Mossa le a befestend? falakat mosó­szappannal, aztán öblítse le hideg vízzel. Ne használjon mosószappant dombornyomásos papíron, ehelyett szappanos szivaccsal vagy ronggyal törölje le újrafestés el?tt.

Régi, mintás tapétát nem célszer? befes­teni, de ha meg akarja próbálni, el?ször egy kisebb, nem látható felületen próbálkozzon. A papír kitágulhat és felhólyagosodhat, de ha simán megszárad, folytathatja a festést. A fé­mes színek azonban átüthetnek a festéken; ha ezt tapasztalja, szedje le a tapétát.

A falat a faanyagok (ablakok, ajtók, sze­gélylécek) el?tt fesse le. De ha tapétázni akar, a faelemek legyenek az els?k.

A tapéta leszedése után a jó min?ség? va­kolatra rögtön ráfesthet. El?ször emulziós festék és víz fele-fele arányú keverékét vigye fel, majd két réteg emulziós festéket. A falat felülr?l lefelé haladó sávokban fesse.

Ha a vakolaton hajszálrepedések vagy ki­sebb hibák találhatók, javítsa ki a megfelel? anyaggal vagy vonja be a repedéseket véd?­csíkokkal a festés el?tt.

Farészek Festés el?tt a fafelületekr?l, ha le­hetséges, távolítsa el az egyéb részeket: a ki­lincseket, a zárfed? lemezeket, az ablaktá­masztókat és a kallantyúkat. Ezeket nem kell lefesteni, kikerülni pedig nehéz ?ket a festés­kor. Ha mégis körül kell ?ket festeni, ra­gassza körbe a szélüket véd?szalaggal és a festék száradása el?tt távolítsa el a szalagot. Ha a régi festés jó állapotban van, mossa le vízben oldott mosószappannal és öblítse le hideg vízzel. Dörzsölje le a felületet hajlékony reszel?vel vagy vizes horzsak?vel, majd is­mét öblítse le. így mind a piszok, mind a fel­s? festékréteg elt?nik, hogy kedvez? legyen a felület a következ? fed?festékrétegnek. Ha meg akarja változtatni a színt, el?ször hasz­náljon alapozófestéket.

Ha a régi festés gyenge min?ség?, kaparja le a festéket a csupasz fáig. Töltse ki a repe­déseket fatömít? anyaggal, és dörzspapírral csiszolja simára. Törölje tisztára, és fesse újra alapozóval, alapfestékkel és fed?festékkel. Ahol csak kis festékfoltok hiányoznak, elég a sérült részen levakarnia a festéket, kenjen rá alapozót és fed?festéket; a lehántott rész szé­lét finom csiszolópapírral simítsa le. Csiszolja le az egész felületet, és törölje tisztára a fed?­festék felvitele el?tt. Nyers fa esetén hasz

használ­jon a csomóknál fabeereszt? folyadékot. Simít­sa le a fát finom csiszolópapírral. Kenjen rá alapozót, alapfestéket és fed?festéket.

Fa ablakkeretek Készítse el? a fát a fent le­írt módon. Ha a festés jó állapotban van ugyan, de már olyan vastag a sok festékréteg miatt, hogy nehezen záródik az ablak, az új­rafestés el?tt szedje le a festéket a súrlódó szegélyekr?l.

Festés el?tt vonja be az üveget véd?papír­ral úgy, hogy annak a széle 2 mm-re legyen a kerett?l, így festéskor egy vékony festéksáv keletkezik az üvegen, ami nem engedi a fát nedvesedni és megvédi a korhadástól.

A legjobb sorrend a szárnyas ablakok fes­tésénél; keresztgerendák és ablakbélések, fels? és alsó keresztfa, támfa, csatlakozó fél­fák és küls? keret.

Fém ablakkeretek Ellen?rizze, rozsdás-e a fém. Ha igen, kaparja le a festéket, hogy az egész rozsdás rész el?t?njön. Csiszolópapír­ral vagy drótkefével távolítsa el a rozsdát, majd kezelje az esetleg még rozsdás és kor­rodált részt rozsdagátlóval vagy hideg galva­nizáló festékkel, ami semlegesíti a rozsdát és alapozóként m?ködik. A puszta fémet fémalapozóval kenje le a fed?festés el?tt. Alapfestékre nincs szükség, csak ha a színt meg akarja változtatni.

Ha az ablakok nehezen záródnak, kaparja le a festéket az érintkez? szegélyeknél, ala­pozza és fesse le újra.

Ajtók A faanyagot készítse el? a fent leírtak szerint, és fesse az ábra alapján. Tömör ajtó­nál legcélszer?bb kb. 75 mm széles ecsetet használni.

Szegélylécek A faanyagot készítse el? a fent leírtak szerint. Csúsztasson egy darab kar­tonpapírt a szegélyléc alá, hogy festéskor az ecset ne kapjon fel porszemeket.

Forrás: Reader's D.: Ötletek, jó tanácsok, megoldások bármire